Szaloncukor jelentés

Nos, akkor, egy kis beszámoló a szaloncukor készítésemből. Kezdem azzal, hogy a vége felé vettem észre, hogy a mandulát nem jól adagoltam, fene essen belé, hogy a dekagramm és a gramm között kell váltakoznom. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a tészta ugyan nem folyós, de könnyen eldeformálódik, és a csokimassza sem tartja ettől vissza. Azt sem tudom, hogy mi vett rá arra, hogy a főzőcsokit felhígítsam olajjal... na passz, ehhez a feladathoz még fejlődnöm kell. De azért feltettem néhány képet róluk. A fenti kis dobozkában az epres van, ami túl folyós lett ahhoz, hogy formázni tudjam. Amikor pedig felszedtem a barackos-mandulásat és a meggyes-mandulásat, akkor szétjöttek, de az ízük finom. Szóval olyan baklövés mégsem volt, csak legközelebb vigyáznom kell. Remélem egy év eltelte elég ahhoz, hogy újra legyen kedvem kipróbálni. :D

Tegnap és ma

A tegnapi és a mai napom olyan nagyon jól telt, hogy még sok ilyet kérek. :)

Tegnap volt szerencsém látogatóba menni Holdanyuhoz, és a hangulat nagyszerű volt. A légkör békés volt, nyugodt, olyan, amiben az ember szívesen elpihenne. És hozzájött még a társaság, a finom sütemény, a tea, és egy pakolós, csacsogós, föl-alá rohangászó gyermek is. :) Örültem, hogy nem szeppent meg miattam, sőt, úgy adogatta nekem a játékait meg a maradék kuglófját, mintha nem is csak pár alkalommal találkoztunk volna. :D Nagyon aranyos volt, kis nevetős. :) Hazafele sikerült még beadogatnom egy másik barátomhoz a neki szánt dolgokat, igaz csak a postaládáig jutottam, mert éppen nem voltak otthon. xD Este kaptam az üzenetet, hogy nagyon köszöni, és pont jókor jött a jógás "könyv". Örülök neki. :) Úgy tűnik, mostanában sikerül így elkapnom a pillanatokat.

Ma Budapesten vásárolgattam, meg hajkurásztam a könyveket. Reggel kiderült, hogy Lyonessnél az utalványokat csak délig tudom megvásárolni (Mülleres már nem is volt, így csak Alexandrát vettem), így oda siettem először. Nem lehet náluk kártyával fizetni, így átlódultam szembe az útra (zebrát kerestem, természetesen), meg is találtam egy épületben, amiről szót sem ejtettek (ejnye-bejnye, még jó, hogy egy hölgy is azt kereste, jókor jó helyen, persze csak a zebrázás miatt  :), aztán vissza (természetesen már nem zebrán). Jó kis köteget kaptam kézbe, mert csak 500-as és 1000-es utalványaik voltak, én meg most jól bevásároltam belőlük, karácsonyra is kellett. Aztán irány a topishopi, utána Krisztina körúton a Püski Kiadó (Holdanyu, az a hely annnnnyira tetszene neked!), ahol rábukkantam anyu azon könyvére, amit a neten sehol sem találtam, se megvételre, se boltokban, így nem kaphatta volna meg karácsonyra, de így most már lesz nagy ujjongás. :D Vettem még egy rovás írásos munkafüzetes könyvet is neki, szerintem ez is tetszeni fog neki. El tudom képzelni, hogy kér majd belőle többet is, hogy a gyerekeknek is tudjon adni belőle. Apu majd ezt adja meglepetésként. Kiadó után irány a metró és az Elixír könyvesbolt, ahol eltöltöttem egy kis időt. Nem nagy bolt, de jól be van rendezve, és a kínálat is nagy. Ott vettem 2013-as naptárat is, bár nem azt, amit kinéztem. Megvettem karácsonyra az ajándékomat, meg az ayurvédás tanfolyam irodalomjegyzékéből egy könyvet, örülök, hogy volt ott belőle legalább egy. :) Néztem a Paulo Coelho könyveket is, de aztán úgy döntöttem, majd máskor veszek belőlük. Ja, és ott is láttam azt a könyvet, ami állítólag nincs sehol! Kár, hogy nem oda mentem először. :( Kaptam volna több visszatérítést. De sebaj, fő, hogy végül is több helyen kapható. Aztán már csak az Alexandra maradt, ott is találtam olyan könyveket, amik az oldalukon úgy vannak megjelölve, hogy kifogytak, pedig nagyon jónak ígérkeznek, így inkább most be is szereztem őket. Azt hiszem, egy darabig le is állok a könyvvásárlással, januárban úgyis iratkozok be a városi könyvtárba. :)

Itthon mindet felraktam a könyvespolcra (mármint, ami már most az enyém), kezd már jól betelni, öröm ránézni. :) Bárcsak már hétfő este lenne, hogy láthassam anyu arcát. Vajon melyik könyvnek fog a legjobban örülni? :D

:)

Ahogy a reklám mondaná:

Nagymama receptes füzete: felbecsülhetetlen.

Apró kiborulás

Ma egy kicsit kiborultam az adventi naptár miatt. Pontosabban attól, hogy szüleim nem igazán nézik meg a napi üzeneteket. Fájt, mert sokat vesződtem azzal, hogy elkészítsem, és még többet azzal, hogy az interneten kikeressem a megfelelő idézeteket. Egyszer-kétszer abba is akartam volna hagyni, de mégis sikerült befejeznem. Becsületükre legyen mondva, hogy a kezdeti lelkesedésük megvolt. A lehangoltsághoz hozzá tartozott az is, hogy egyre csak a Mama, kérlek, meséld el nekem... szám járt az eszemben, és ettől is csak sírhatnékom volt. Na, aztán ki is jött, de lehet, hogy jó is volt, mert a náthám az utolsókat rúgja. :D Ami viszont klassz, mert ha holnap látogatóba szeretnék menni barátnőmékhez, akkor semmi baci nem megengedett a szervezetemben. Így most nagyon drukkolok, hogy reggelre, délelőttre az utolsóknak is búcsút inthessek.

És úgy tűnik, hogy nem úszom meg azt, hogy az utolsó rubrika is ne maradjon pecsételetlenül a magyar igazolványomban. Nekem kell felmennem Pestre a könyvekért, mert nem tudták az ismerőseink elhozni, meg még egy-két dolgot is be kell szereznem karácsonyra. Így azért nem maradok le teljesen az ajándékok vásárlásának izgalmáról. :) Nagyon várom a karácsonyfa díszítést. :D

Sütési előkészületek

Nos, mi most tartunk ott, hogy összeírjuk a karácsonyi finomságok összeírását. Úgy gondolom, hogy itthonra meg is vagyunk, de talán majd a kétszínű linzer és a vatta süti mellé jön még valamilyen sós is. És még ott van a szokásos karácsonyi kakaós kalács. El ne felejtsem leírni, hogy ehhez mit kell venni. Ha már úgyis megyünk be a városba, inkább most megveszek mindent, a falusi boltban mintha valamivel drágább lenne, noha ugyanaz az üzletlánc.

Idén terítékre került a szaloncukor készítés. A nemsokára kezdődő felnőtt alkotó táborunk miatt is szét kellett nézni a receptek között, találtunk is néhányat, ma hármat ki is próbáltunk nővéremmel, de csak holnap reggel borítjuk be csokiburokkal. Nagyon kíváncsi vagyok, milyenek lesznek. Ha lesz időm, készítek róluk képet, és elmondom az ízüket is. Az interneten sokat találtam, de azokat nem lesz most időnk kipróbálni, de a málnás érdekelne, és a marcipános is jól néz ki. Csupán a csomagolással lesz gondunk. Az üzletekben kerestünk szaloncukor papírt, de nem tartottak, viszont nemrég olvastam, hogy a selyempapír is megfelelő erre a célra. Ha holnap így kérek, remélem adnak. :D

Luca-napi varázslatok III.

És akkor az utolsó rész. :D

Boszorkányok éjszakája

Amellett, hogy Luca napján magához vonzhatja a szerencsét, a boldogságot, a néphit úgy tudja, ilyenkor mindenki mágikus erők birtokosává válik, melyek segítségével megjósolhatja többek közt a jövő év időjárását. Erre szolgál a Luca-naptár, mely szerint december 13-tól karácsonyig eltelő 12 nap pontosan tükrözi, milyen idő lesz a következő esztendő megfelelő hónapjaiban. Január időjárása ugyanolyan lesz, mint magáé a Luca-napé, februárban a december 14-eihez hasonló idő várható, és így tovább.

A Luca-napon szerzett varázserővel a boszorkányokat, ártó szellemeket is leleplezhetik – legalábbis az ősi babonák szerint. December 13-án kezdték el faragni a kerek, háromlábú Luca-széket, s karácsonyig minden nap csak egy kicsit dolgozhattak rajta tovább (innen a szólásmondás: „olyan lassan halad ez a munka, mint a Luca-széke…”). Ha szenteste az éjféli misén felállt valaki az elkészült székre, megláthatta a templomban összegyűltek közt a boszorkány(oka)t…

Luca napján állítólag amúgy is szabadon garázdálkodtak az éjszaka lényei: koboldok, manók, szellemek, boszorkányok. Hogy ne tegyenek kárt a termésben, a jószágokban, őseink mágikus úton védekeztek ellenük, például fokhagymafüzért akasztottak e napon az ólak, istállók ajtaja fölé. Tilos volt e napon mosni, szárítani, fonni és általában női munkát végezni, különösen varrni. Ha valaki mégis varrt, abból nagy baj származhatott, mert „Fekete Luca” ezért úgy büntette, hogy „bevarrta a tyúkok fenekét” – azaz a következő évben nem tojtak.

Ám a legizgalmasabb rítusok igazából napszállt után következtek. Luca napjának éjszakáján a legenda szerint összecsap a két Luca, a fekete és a fehér… Küzdelmüket jelmezbe öltözött fiatal lányok játszották el, amely mindig úgy ért véget, hogy – természetesen -  a „Fényes Luca” legyőzte az „Éj Lucáját”. Ez azt jelentette, hogy az élet, a termékenység, a tavasz ismételten diadalt aratott az éjszaka, a halál, a téli zimankó felett…

TIPP: A boldogsághoz a szerencse, a biztonság, az anyagi jólét is hozzátartozik. Egy szelíd varázslattal segíthet abban, hogy a következő évben a siker, a bőség se kerüljön el: egy fémpénzt süssön bele egy süteménybe, amely tartalmazzon fahéjat, narancshéjat, szegfűszeget és vaníliát (mindegyik a szerencsét jelképezi). Luca napja estéjén egy gyertya fényénél fogyassza el a süteményt, a pénzérmét pedig egy kis zsákocskában hordja magánál egészen karácsony estéig (december 25-ig). Ezen az estén ajándékozza el az érmét valakinek, akit szeret, vagy akinek szüksége van rá… A hagyomány szerint „Fehér Luca”, aki az önzetlenség istennője is, a következő évben mintegy viszonzásul szerencsével, sikerekkel látja el az anyagiak terén…

És még egy „bónusz” boldogságvarázslat: ha van kedve, készíthet úgynevezett Luca-ékszert. Egy zöld mécsest vagy gyertyát állítson Luca napjának estéjén az asztalára, gyújtsa meg, és érintse meg lágyan a gyertya testét egy magyal- vagy fagyöngyággal, melyeken jól láthatók a sárga és piros bogyók. Míg ég a láng, fűzzön fel 12 bogyót egy zsinórra, s ezt karkötőként vagy nyakláncként viselje karácsonyig! Ha van kedve, tovább is hordhatja kis „varázsékszerét”, de – az ősi rítus szerint – ha karácsonykor leveszi és a karácsonyfa ágára akasztja, az angyalok elhozzák az ön számára a boldogságot…

A lelkekről

Nem tudom, miért, de valamiért rábukkantam több olyan történetre is, ahol a párok elvesztették a gyermeküket, ne adj Isten, nekik kellett erről dönteniük. Ezeket olvasván eszembe jutott az, amit Andrea mondott az angyaltanfolyamon: ezek a lelkek (szülők és gyermek) úgymond szerződést vagy megállapodást kötöttek, hogy ezt így együtt átélik, hogy tovább fejlődhessenek.  Nagyon nehéz lehet ezt megérteni, főleg annak, aki ezt át is éli, de én hiszek benne, hogy így van. Kellett a tapasztalás, és a lélek (a baba), aki még nem akar hosszabb életet élni az utolsó után, de szívesen segít a másik léleknek (anya), bevállalta, hogy ő lesz a meg nem született baba, vagy az a gyermek, aki nem sokat él velük a földön. Olyan kimondhatatlan szeretet bújik meg ez mögött, szinte fel sem lehet fogni.

Ilyen az is, amikor egy fiatal lélek nehéz sorsot választ magának, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. Ilyen esetekben születnek azok a gyermekek, akik valamilyen fogyatékkal vagy testi sérüléssel jönnek a világra. De a nehéz sors a sok küzdelmet is jelentheti, amit át kell élnie, mert a test megtapasztalása a léleknek nagyon fontos.

Úgy gondolom, hogy annak a hétvégének ez lehetne az összegző mondata: önként vállalt élettervem alapján történik az életem.

Sokszor én is elgondolkodom ezen, hogy mi a jó fenét akarok én magamtól?!

Luca-napi varázslatok II.

Íme a következő részlet a Luca-napi varázslatokból.

 

Fehér és Fekete Lúcia legendája

A Luca-nap mágikus szertartásait a honfoglalás kori magyarok is jól ismerték. A néprajzkutatók megállapították, hogy december 13-án őseink két istennőt tiszteltek: az egyik a „Fehér Luca”, a szüzek, menyasszonyok jóságos védelmezője, míg a másik a „Fekete Luca”, aki a mágia, a boszorkányok és a kísértetek úrnője volt. Luca-napon a régi magyarok szerint olyan varázslatokat kellett végezni, melyek egyfelől boldogságot, szerencsét kértek a Fehér Lucától, másrészt viszont távol tartották a háztól Fekete Lucát.

Szokás volt ezen a napon búzát csíráztatni, ez volt az úgynevezett lucabúza. Ha karácsonyig kicsírázott az összes szem, akkor a néphit szerint jó időt, bő termést várhattak a következő évre, ellenkező esetben viszont nem. A termékenység, bőség Szent Lucia legfontosabb adománya, így az sem véletlen, hogy e napon a gyerekek körüljárták a falut, kísértetnek, boszorkánynak öltözve, és ahol megajándékozták őket, ott bő termékenységet kívántak a k9vetkező mondókával: „Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tyúkok…”

A lányok e napon 13 gombócot tettek fel főni, melybe papírdarabkákat rejtettek, amiken az udvarlóik keresztneve állt. Amelyik gombóc előbb jött fel a víz felszínére, a babona szerint az abban lévő név gazdája lesz a leány férje… Más vidékeken ólmot öntöttek Luca-nap estéjén, s a forró ólom által kirajzolt alakból következtettek rá, hogy milyen külsejű, rangú, hivatású férfi fogja feleségül venni a lányt.

TIPP: aki boldog párkapcsolatra vágyik, Luca-nap alkonyatkor menjen ki a szabadba, és saját kezével metsszen le egy gyümölcsfagallyat. Állítsa be a gallyacskát egy fehér színű vázába, szemlélje egy kicsit, és gondoljon erősen arra, akit szeret, aki iránt vonzalmat érez (ha nincs konkrét személy, akkor képzelje el a leendő párját, és azt, hogy milyen boldogok lesznek.) A hagyományok szerint, ha karácsony estére a gally bimbót hoz, az azt jelenti, hogy a következő évben megtalálja a boldogság…

Az adventi gyertyákról

Egyik oldalon ezt találtam az adventi gyertyákról. Szerettem volna én is ilyen színűeket venni, de vagy későn kerestem őket, vagy nem csinálnak ilyen csomagolásban. A négy szín volt külön négyes csomagolásban, de annyit nem akartam kiadni rá.

Az első vasárnap a kék gyertyáé, a második a pirosé, a harmadik a fehéré, és a negyedik a liláé. Hogy miért? 

 

Az első vasárnap angyala:
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal, kék köpönyegbe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, túlságosan el van foglalva mással. De, azok, akik jól figyelnek, meghallhatják a hangját. "Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek a fogadására". - Ma van a napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt. (Az Isten szót nyugodtan helyettesítsd be mással, ha ez így sok neked, pl. égiek, Univerzum, stb. Nekem is sok időbe telt, míg elfogadtam.)

A második vasárnap angyala:
A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy aranyserleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valami keres. Mit keres? Tiszta szeretetet mindenember szívében. És ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi majd vissza a mennybe. És ott mindazok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, és fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

A harmadik vasárnap angyala:
Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. Így, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívükben. De ezt nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, s azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. És csak ha ott van a szemükben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez és láthatjuk meg őt.

A negyedik vasárnap angyala:
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halványlila lepelbe öltözött angyal

jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, azt pengeti, s közben szépen énekel hozzá. De ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, s jól kell figyelnünk. A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól, mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben. Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, s maga a Föld is figyel. 

http://www.angyalszarny.eoldal.hu/cikkek/angyalok/az-adventi-angyalok.html

Adventi naptár

Íme, december elseje van. És, ha nagy nehezen is (értsd: két-három nappal december előtt elkezdve), de elkészült az adventi naptárunk. :)

Az ötletet egy gyufaskatulyákból összerakott adventi naptár adta, bár először nem ilyet akartam készíteni, de ha már elém bukkant, megpróbálkoztam ezzel is. :) Tehát skatulyákból áll, összeragasztottam őket, beborítottam csomagolópapírral (sikerült egy szépet találnom, amin mikulásvirág és fenyőfadísz váltakozik sávokban, így a doboz az egyikkel van csomagolva, a "nyelvecske" pedig a másikkal, és így váltakozik soronként), aztán újra összeragasztottam őket, hogy ilyen alakzatot mutasson. Kerestem az interneten idézeteket, amiket bele raktam, és minden nap felolvasunk belőle egyet, amíg el nem jön Szenteste. A családnak tetszett, szépen felavattuk, vagyis lehúztam róla a táskát. :D Újdonság ez nálunk, idén van először.

Nővérem mézeskalácsos adventi naptárat készített, és ő csinálja nekünk az adventi koszorút, holnap majd elvisszük megszentelni. Nos, mi így kezdtük meg adventot. :)

Luca-napi varázslatok I.

Tegnap jelent meg a Nők Lapja Ezotéria, aminek fő témája a boldogság, és annak keresése. Egyik cikkükben a Luca nappal foglalkoztak, és annyira megtetszett az írás, hogy szeretném megosztani másokkal is.

A cikket Kincses Boglárka írta.

Luca-napi varázslatok

December 13-án a Lucák, Luciák névnapján ősidők óta a Fényt és ajándékát, a szeretetet, szerencsét, boldogságot ünneplik. E nap valójában spirituális előkészület a még nagyobb fényünnep, a téli napforduló (december 21-e, illetve a karácsony) fogadására.

Az emberek varázslatokkal, rítusokkal próbálták erősíteni az ilyenkor csak gyengécskén melegítő, téli Napot. És mivel úgy mondják, Luca-napon az életünkbe is fényt, boldogságot varázsolhatunk, következzen itt néhány módszer, melynek segítségével a javunkra fordíthatjuk ennek a különleges napnak a mágikus erejét…

Szűzleány gyertyakoszorúval

A keresztény ünnepkörben december 13-a Szent Lucia napja, noha a naphoz tartozó legendák, szokások valószínűleg sokkal régebbiek. Szent Lucia egy előkelő származású szicíliai leány volt a III. században, aki szüzességet fogadott, hogy életét Jézus Krisztusnak szentelhesse, és aki mártírhalált halt hitéért. Neve összefügg az ünnep szimbolikájával, hiszen a lux szó, melyből a Lucia név (és például „luxus” kifejezésünk is) ered, „fényt”, „világosságot” jelent.

Luca napja nálunk is jól ismert, mint a fiatal lányok, a szerelmesek és boszorkányok ünnepe, noha tény, hogy Észak-Európában – főleg Skandináviában – sokkal nagyobb jelentősége van. A németeknél ilyenkor választottak Luca-menyasszonyt, rendszerint a falu legszebb lányát, aki fehér ruhában, fején lógó gyertyás koszorúval járta körül a házakat, megszemélyesítve magát Szent Luciát. Szokás ezen kívül az is, leginkább – Svédországban, hogy a háziasszonyok aprósüteményt sütnek, s az egyikbe elrejtenek egy pénzdarabot. Akinek a pénzt rejtő süti jut, az boldogságra, szerencsére számíthat a következő évben.

TIPP: Luca napján este állítsunk az asztalra egy fehér gyertyát, amely köré tegyünk kör alakban fenyőgallyakat. Egy-egy kis papírra írjuk fel a 12 leghőbb kívánságunkat, és karácsonyig minden este égessünk el a Luca-gyertya lángjában egy-egy papírkát, anélkül, hogy megnéznénk, mit írtunk rá. A 12-ik este, karácsony napján viszont ismét gyújtsuk meg a Luca-lángot, de ne égessük el az utolsó fecnit, hanem nyissuk ki és olvassuk el. A hagyomány szerint ez a kívánságunk teljesül…

Még két hosszabb-rövidebb bejegyzést teszek fel a cikkből, remélem másoknak is tetszik. :)

Hmm... bicikli?

Hiába van csupán hét óra, olyan érzésem van, hogy nemsokára aludni megyek, és a legszívesebben pizsamába öltöznék át. De még korán van ahhoz, csak én nem érzem úgy. Nagyon furcsa, erre a nagyon korán sötétedéshez még nem sikerült áttérnem...

Ma kipróbálhattam nagymamám biciklijét, amit nővérem "kölcsönvett" tőle. Csak úgy suhantam vele! Sokkal kényelmesebb az ülése, mint az én montenbike-omé, ami most nekem különösen fontos. Azt hiszem, ráveszem majd nővéremet, hogy cseréljünk pár napra biciklit. Az is lehet, hogyha ez bejön, akkor megpróbálom eladni az enyémet, és venni egy hasonlót. Valami ilyesmire gondolok: http://www.insportline.hu/4736/noi-trekking-kerekpar-dhs-2854 De tanulva az eddigi vásárlásaimból (nem csak bicikli terén), nem akarok túlzottan előre szétnézni, mert nem szeretnék ragaszkodni egy valamihez, miközben más sokkal jobb lenne nekem. Érdeklődni kell az üzletben, mutassák meg, had próbálhassam ki (oké, talán ez nem minden áru esetében érvényes, de amit csak lehet, próbáljunk ki). De az is lehet, hogy ismét elkapott egy fellángolás, pihentetnem kell, nehogy elvigyen magával, ebből is okulnom kell.

Mindjárt elalszom...

Még mindig nem vagyok eszemnél

Hú, a mindenit! Erre aztán nem számítottam!

Ma este nővéremmel elmentünk a Twilight Saga utolsó részére, a Hajnalhasadás 2-re. Nagyon jó volt, de a havas mezőkön történteken igencsak meglepődtem, aztán elszörnyedtem. Elkezdenek harcolni, ez megöli azt, amaz emezt, a vérfarkasok is hullanak, de naná, hogy a Volturi is. És végül győznek, na de milyen áron! Aztán... it was just a vision! Abba a hulla csöndbe sóhajtottam egy nagyot, és aztán a többi néző is megkönnyebbült, mert rájöttek, hogy mi az igazság. Én még most is sóhajtozom, ki tudja meddig fogok. Hűha, ütős volt. És már nagyon várom, hogy újra megnézhessem. :D Bár sajnálom, hogy azt a pajzs dolgot csak úgy bedobták, mert az a könyvben elég nagy meglepetést okozott.

...és a kreativitás bejön a szobába

Megtörtént az első alkotásom az újonnan vett könyvből. Készítettem egy adventi naptárat egy barátomnak és családjának. Amilyen vagyok, elfelejtettem lefényképezni, pedig többször is eszemben volt, de még sok teendőm volt a vendégek megérkezése előtt, így annyiszor ki is ment a fejemből. Nagy kár. Szerintem jó lett, viszont látni lehet rajta, hogy az volt az első, és próbáltam a könyv egy tanácsát betartani, hogy nyugodtan használjunk újságból kivágott képeket, amik illenének a munkáinkhoz, de talán nem kellett volna?

Mondanom sem kell, hogy félúton már kezdett elmenni a bátorságom, hogy vajon ez tényleg jó ötlet-e, de amikor készen lettem, az eltűnt a semmibe. De most visszajött! Bár örültek neki. Szóval minden rendben van. Igen, ilyen amikor győzködöm magam. :D

Örültem a látogatásuknak, és fura volt, ahogyan egy alig egy éves gyerkőc mászkál a szobámban, de hozzá tudnék szokni. Eszter nagyon barátságos volt, szerintem tetszett neki a légkör (vagy a labdák tehetnek a dologról), mert nem volt megszeppenve. Volt, hogy egy darabig nézett, gondolom felmérte, milyen vagyok, de szerintem átmentem a vizsgálaton. :D Aztán játszott, felfedezte a szobámat, rácsukta kétszer is az ujjára az asztal ajtaját, de hamar túltette magát rajta. Még az elején talált egy filcet és egy kihúzót, na, azoktól nem szabadult meg elmenetelükig. Szinte mindent a szájába ment, még a zoknis nagylábujjammal is bepróbálkozott, de azt azért elhúztam előle. :D Nagyon ügyes kislány, sokat fejlődik, szépen tud állni, noha még keresi az egyensúlyát, de szépen halad.

A szülőkkel is jó volt kikapcsolódni, beszélgetni, bár néha nem tett jót a természetem, hogy inkább hallgatok, és várom, hogy mások hozzanak fel témát. xD Anyuval is simán ment az akadály, ugyanis volt egy konfliktus, ami sebeket okozott, és aztán megbeszéletlenül lett hagyva. Mindent összevetve, nagyon jó kis délután volt. Én jól éreztem magam. :)

Nos, hát, ez volna az "első" napom a munkában, de azt mondták, hogy maradjak itthon, majd itt fogunk dolgozni, és ez majdnem másfél órája volt, de anyu és nővérem még mindig nincsenek itthon, és ezzel a reggelim is késik. És gondolom ezzel a munkaidőm is csúszik, ami egykor végződne...

Hasznos tudnivaló... szerintem

Aki sokat szokott youtube-on zenét hallgatni, és netalántán olyan, mint én, aki ha megtetszik neki egy dal, akkor azt egymilliomodszor is szívesen újrahallgatja, annak ajánlok egy linkcsodát, amivel nem szükséges letölteni a videót, és nem is kell újra megnyomni az ismétlés gombot. Most éppen A szél színeit hallgatom a Pocahontasból, így azon mutatom meg, hogyan kell beírni a linket, hogy magától ismételje a videót.

A videó linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=DQ4wvJhJ_FU&feature=autoplay&list=PL76E437C3E7F41366&index=5&playnext=18

A videó linkje, amikor ismétlésre van állítva:
youtubeonrepeat.com/watch/?v=DQ4wvJhJ_FU&feature=autoplay&list=PL76E437C3E7F41366&index=5&playnext=18

Tehát ki kell venni a https://www.-ot az elejéről, és a youtube után be kell írni, hogy onrepeat, és aztán nyomni egy enter-t.

Remélem valakinek tudtam segíteni, ha még nem hallott erről a megoldásról. :)

Újabb muffin alkotás

Mai gyors összeütésem az áfonyás muffin volt. Rokonok jöttek látogatóba, és majdnem ebéd közben kezdtem neki, hogy még ők is ehessenek belőle. De talán jobb lett volna, ha nem is kezdek neki. Nem az ízével volt baj, nagyon is finom lett, biztos helye van az újra-megsütöm- listámon. Baj volt, hogy későn kezdtem neki, bár azért a rokonok megvárták, tudtunk nekik pakolni. Aztán kiderült, hogy anyu jobb szerette volna, ha nem ízesített joghurtot teszek bele, hanem sima fehéret, mert múltkor kipattogott tőlük vagy valami ehhez hasonló. A recept hozzászólásaiban olvastam, hogy az egyik olvasó áfonyás joghurtot kevert bele, hogy jobban kihozza az ízét, és én is ehhez folyamodtam. Nos, megbeszéltük, hogy legközelebb a fehéret használom majd.

A muffin így néz ki:

Persze a belseje a legétvágygerjesztőbb. :D Ez az utolsó három darab. Az alja kicsit lötyinek tűnhet a normál muffinokhoz képest, de a gyümölcsdarabok teszik. Még tavaly volt a család szedni nagyinak áfonyát, mivel az jó a rák ellen, és egy csomó dobozzal megmaradt a mélyhűtőben, így ideje volt már kezdeni vele valamit. :) Egy kis doboz pont elég is volt egy adag muffinba. Egy részem nem bánja, hogy megcsináltam, mert nagyon finom lett, de azért a beszólások valamelyest elhalványítják a sikert.

A receptet itt megtalálhatjátok.

Amikor a kreativitás bekopog az ablakon...

Tegnap bukkantam rá erre a könyvre, és rögtön beleszerettem, miután az üzletben átlapoztam, és beleolvastam. Ma pedig volt szerencsém megvenni. :D

Mivel egy ideje karácsonyi hangulat tör rám a nagy semmiből, így arra gondoltam, hogy bele kellene fognom valamibe, amivel majd karácsonykor kidekorálhatom a házat. A kezembe akadt a könyv, amiben sok jó ötlet van, és egynéhányat már ki is szemeltem, amiből készítek a barátaimnak és a családtagoknak is. Itt van két kép a könyvből:

Érdekes ötletek, igaz? De persze nem azok, amikről beszéltem, muhahaha. Most már csak a hozzávalókat kell beszereznem, és nekilátnom. Éljenek az ötletgazdák!

Isten hozott itt engem (és téged is :) )

Nos, igen. Váltottam. És úgy hiszem, hogy itt nem fogok görcsösen ragaszkodni azokhoz a szokásokhoz, amikhez az előzőben igen. A nevek ugyanazok maradtak, bár az előző blog sorsáról még nem döntöttem. Nehéz eldönteni, majd megnyomni a törlés gombot, és így elveszteni a rajta lévő dolgokat, még akkor is, ha minden el van mentve. Inkább még hezitálok, és van olyan érzésem, hogy egy darabig nem fogok rá gondolni.

Fogalmam sincs, hogy itt mennyien fognak olvasni, és azon sem akarok görcsölni, hogy érdemes-e írnom egyáltalán egy blogot. Tehát megpróbálok a magam örömére írni és alkotni. (Haha, mondom ezt most, de mi lesz később?)

Hmm, vajon ilyen felnőttes érzés volt az előző netoldalaimat is létrehozni? Vagy ez csak az újdonság hatása? És miért teszek fel mindig kérdéseket? Azt hiszem, kezd a szokásommá válni... fura egy szokás, az már biztos.